Nagyon elmaradtam a bloggal, megpróbálok néhány dolgot bepótolni.

A tavalyi rossz év után nagyobb tapasztalattal vágtam neki az idei évnek. Komolyabban vettem a permetezést.

Jobban figyeltem a permetezési fordulókra, a mennyiségekre és a permetszerek váltására is. Folyamatosan adagoltam a lombtrágyát, az átlagos egy hektó permetléhez 1 liter vitaflóra szőlő került, illetve intenzív hajtásnövekedés időszakában kapott egy liter Fitohorm Turbó kálit.

A Cabrio Top miatt sokkal zöldebbek a levelek mint anno amikor nem használta jóatyám.

A hajtások szépen fejlódtek, de a kékfrankos terméskötődése vegyesre sikeredett:

Ennek ellenére volt ilyen tőkém is szüretre:

A zöldmunkám szerintem jól sikerült. Virágzás után leválogattam. A metodika az volt, hogy a termést adó marad, plusz a jövő évre maradó szálvessző és csap alapja. 

Sajnos a Chardonney gyengébb, sűrűbb részén idén is betalált a liszt, amit a Teldoros védekezés ellenére az eső miatti kirepedés és emiatt a botritisz követett. 

Így abból alig lett több mint tavaly.

A lisztharmat fertőzésem elsődleges oka a támrendszer állapota. Így nem tudom kellőképp szellősen tartani, mert a drótok összevisszasága ezt nem teszi lehetővé. Így amit lehet az ősszel/télen megtenni a javításra azzal leszek beljebb. 

Viszont jótékony volt az, hogy nem csonkáztam az idén. Tudom, hogy ez így furán hangzik, de a fürtzóna sokkal levegősebb maradt, ugyanis alig volt abban a régióban hónaljhajtás. Cserébe kerülgetnem aggatnom kellett a néhol 3-4 méteres hajtásokat. Mivel géppel nemjárom a szőlőt így nem okozott akkora gondot. A tetejezést augusztus második felében csináltam csak meg. A hosszú hajtások permetezése macerás volt, a lisztharmat enyhén megjelent rajtuk de a Chardonney fertőzését nem ennek tulajdonítom.